A kiállítás
1-2. vitrin - BULGÁRIA ÁSVÁNYAI
Dél-Bulgáriában, a Rodope hegységben, 160 km-re Plovdivtól, Madan közelében található Európa egyik legjelentősebb ércesedése. A területről eddig kb. 95 millió tonna ércet termeltek ki, amelynek átlagos ólomtartalma 2,5%, cinktartalma 2,1% volt.
Szfalerit [ZnS]
A szfalerit a legfontosabb cinkérc. Telepei üledékes és vulkáni kőzetekben is gyakoriak. A cinket főként galvanizálásra használják: vékony rétegével bevonják az acéllemezeket, hogy megóvják a rozsdásodástól.
Galenit [PbS]
Az ólom fő érce. Akkumulátorok gyártásánál használják, illetve ónnal ötvözve forraszanyagként. Rendkívül jól elnyel bizonyos sugárzásokat, védőöltözetek is készülnek belőle.
Vizsgáld meg a szfalerit különböző színváltozatait! A kristályok a vastartalmuktól függően lehetnek fémes színűek vagy egészen feketék (marmatit), illetve áttetsző, barna színűek (klejofán).
3-4-5. vitrin - A GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCBÁNYA
A gyöngyösoroszi ércbányászat kezdetei homályba vesznek, de már az 1700-as években találtak felhagyott aknákat, tárnákat. A többször bezárt és újranyitott bánya nagyüzemi kiépülése, hatékony működése 1949-től kezdődött: ólom, cink és kénsavgyártásnak nyújtott alapanyagot.
A meddő kivonására ércdúsítót létesítettek. A különböző nagyságú ércet a törőművön aprították, majd az őrlőgépeken finomra őrölték. Az akkoriban korszerű technikával dolgozó üzemben mindössze 17 ember ellenőrizte a gépek munkáját.
Az ércbányában 1986 elején függesztették fel a termelést, majd húsz év múlva komplex környezetvédelmi és rehabilitációs munkálatok kezdődtek meg. Jelenleg is zajlik az egykori gyöngyösoroszi és recski színesércbányászat okozta környezeti károk helyreállítása.
A legfőbb ércásványok a szfalerit, galenit, kalkopirit, wurtzit voltak. Meddőásványok közül a leggyakoribb a kvarc, és annak változatai: ametiszt, kalcedon, jogarkvarc. Ezen kívül a kalcit, barit, illetve fluorit szintén gyakori és látványos kifejlődésű példányok formájában jelent meg.
A gyöngyösorosziból származó ásványok közül kettő példány Magyar Balázs személyes kedvencei közé tartozik, olyannyira, hogy névvel is rendelkeznek. Ezek a „Mátra csillaga” nevű manganokalcit és a „Téli Mátra” nevű ametiszt.
Keresd meg a kiállítás szimbólumát, a „Mátra Csillaga” elnevezésű manganokalcitot! 2015-ben Mátrafüreden elnyerte „Az ország legszebb ásványa” címet. Leltárunkban az MB00001-es számot viseli, mérete: 53x25cm.
6-7-8-9. vitrin - LELŐHELYEK A MÁTRÁBAN
A Mátra 13-18 millió évvel ezelőtt alakult ki, az Északi-középhegység egyik vulkanikus eredetű tagja. A vulkanizmust jelentős ércesedés is kísérte, amely termékeit évszázadokig bányászták a területen.
A II. világháború után jelentkező nyersanyagínség kielégítésre 1959-ben kezdték el kihajtani a legjelentősebb feltáró létesítményt, a parádsasvári altárót, vagy más néven Béke-tárót. Később, a felhagyott tárókban, meddőhányókon másodlagos ásványok keletkeztek, mint a parádsasvárit, amit Nagy-Lápafőn talált Klaj Sándor ásványgyűjtő. Nevét Parádsasvár településről kapta, az ásványt 2012-ben fogadta el új fajnak a Nemzetközi Ásványtani Társulat.
A Mátra északi oldalán, Recsk nyugati peremén, a Lahóca hegyen és környezetében ismert az ország egykori egyetlen rézérc bányája, illetve legnagyobb aranyérc előfordulása. A Lahóca ércesedését földalatti bányaüzemben termelték 1850-től 1979-ig. Az innen származó összes érctermelés a teljes élettartam alatt mintegy 3 millió tonna arany- és ezüst tartalmú rézérc volt, melyet a helyi ércdúsító műben koncentráltak, és külföldi színesfém kohókban kohósították.
A kisnánai hátsó-tarnóca-pataki andezitkőfejtő és a „túloldalt” levő recski csákány-kői andezitkőfejtő legfontosabb ásványai az aragonit, kalcit, sziderit, opál, tridimit, szaponit. A gyöngyössolymosi Bárdos-hegyről kerültek elő a Mátra legszebb üvegopáljai, de országos szinten is az ásvány kiemelkedő lelőhelyének számít.
Gyöngyöstarjánnál és Gyöngyösoroszi közelében, úgy, mint ahogy Gyöngyöspata esetében is több hektáron előfordulnak a különböző kvarcváltozatok. A kalcedonoknál nem ritkák a kalcit, aragonit, illetve a mordenit utáni álalakok. Itt látható egy méretes, kék, gömbös kalcedon geóda is, ami a kiemelkedő jelentőségű magyar geológus és paleontológus, Tasnádi Kubacska András gyűjtéséből származik.
10-11. vitrin - MAGYARORSZÁG EGYÉB LELŐHELYEI
A Tokaji-hegységet zömében miocén korú vulkanitok, andezit, riolit, valamint ezek tufái alkotják. Az ércesedések közül a telkibányai a legjelentősebb.
A Fehér-hegyen egy riolit-kőfejtő is található, a riolit üregeiben akár 6 cm-t is elérő kvarckristályok jellemzők. Ezek mellett rikábban 0,5-2 cm-es sárga baritok mutatkoznak.
Hazánk területén egyedül a Tokaji hegységen található nemesopál, ezek közül a legjelentősebb lelőhelye a monoki Hosszú-hegy, ahol tűzopállal és üvegopállal együtt található.
A Borsod–Abaúj–Zemplén megyében található kicsiny Rudabányai-hegység hazánk, de talán egész Európa egyik legrégibb bányahelye. Másodlagosan keletkezett rézásványokat is rejtő üledékes vasérctelepe eredetileg több helyen a felszínre bukkant, így már a vidék első lakói rátaláltak, és megkezdték kiaknázását, hasznosítását.
RENDSZERTANI GYŰJTEMÉNY
A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia, tekintettel arra, hogy a kristálykémia az anyagszerkezet, kémiai, fizikai és kristálymorfológiai sajátságok legfontosabb meghatározója.
Jelenleg körülbelül 6000 különböző ásványfajt ismerünk, melyből kiállításunkban 650-et mutatunk be kiemelt gyűjteményünkben.
Az ásványosztályok sorrendje:
KVARCVÁLTOZATOK
A rendszertani gyűjteményünkben egy polcot kizárólag a különböző kvarcváltozatok foglalnak el. A kvarcok a negyedik, oxidok és hidroxidok elnevezésű osztályba tartoznak. A kvarckristályok megjelenése igen változatos lehet a képződés körülményei, és a beépülő különböző nyomelemek, zárványok miatt.
A füstkvarc esetében a természetes radioaktív sugárzás hatására a nyomelemként alumíniumot tartalmazó kvarc szürkés színt kap. Az ametiszt vasat tartalmaz, ami szintén a természetes sugárhatásokra kap lila színt. A citrin ugyancsak a benne található vasnak köszönheti sárga színét. A rózsakvarc színét a beépülő titán adja, ami napfényben kifakul.
A prázemet klorit- vagy aktinolitzárványok színezik hagymazöldre. A kalcedon egy mikrokristályos kvarc, melynek narancssárga, vas-oxidtól vöröses változata a karneol. A jáspis leggyakoribb változata a hematittól vörösre festett fajtája.
12-28. vitrin - ROMÁNIA ÁSVÁNYAI • KAPNIKBÁNYA
Kapnikbánya a romániai Gutin-hegység bányahelyei közül a legismertebb, és a legszebb ásványokat adó ércesedés, amelynek története a középkorba nyúlik vissza, első említése 1336-ból származik.
A kalcit több generációban és gazdag formavilággal képződött a lelőhelyen. A legérdekesebb és legjellegzetesebb megjelenésre ma már csak a belőle képződött álalakok emlékeztetnek: a gyakran 15-20 cm-es egykori romboéderek, szkalenoéderek felületét kvarc vagy dolomit fedi.
A gipsz legszebb típusa 5-30 cm-es teljesen átlátszó vaskos, oszlopos egykristályokat alkot („máriaüveg”) kvarcon.
A barit Kapnikbányán nagyon gyakori ásvány, legtöbbször sárga, vajsárga színű, vékony vagy vastag táblás megjelenésű.
Figyeld meg a kalcitokat! A kalcit a többnyire tengerfenéken képződő mészkő legfontosabb ásványa, de a csontokban, állatok meszes héjában is megtalálható, a cseppkövek anyaga. Több mint 300 féle megjelenése létezik.
29. vitrin - ROMÁNIA ÁSVÁNYAI • FELSŐBÁNYA
A felsőbányai ércesedés a térség legkiterjedtebb és legnagyobb tömegű ásványvagyonnal rendelkező ércesedése. Felsőbánya az andorit, semseyit, dietrichit, felsőbányait, klebelsbergit és szmikit típuslelőhelye, és az innen előkerült ásványpéldányok a világ múzeumainak és magángyűjteményeinek megbecsült darabjai. Különösen híres a felsőbányai antimonit, realgár, barit, volframit, scheelit és bournonit.
A felsőbányai telérek antimonitja világhírű. Legtöbbször nyúlt oszlopos vagy vékony léces, néhol kifejezetten tűs megjelenésű.
A barit leggyakrabban sárgás színű, kristályai 2-10 cm-es lapméretet is elérnek, némelyik meglehetősen lapdús. Klasszikus lelőhelye a Bánya-hegy.
Figyeld meg a barit változatait! A barit (súlypát) báriumtartalmú ásvány. Sokféle termete és 200-nál is több ismert kristályformájának kombinációja teszi változatossá. A belőle kinyert báriumot jó sugárzáselnyelő tulajdonsága miatt röntgenvizsgálatoknál kontrasztanyagként is használják. A festék- és papíripar fontos alapanyaga.
30. vitrin - ROMÁNIA ÁSVÁNYAI • HERZSABÁNYA
Herzsabánya (régebben Kisbánya) ércesedése fejlődött ki a legkésőbb a térségben. Leggyakrabban a szfalerit, galenit, kalkopirit és antimonit kristálycsoportjai jelennek meg jamesonit, kvarc, sziderit és kalcit kíséretében. A bánya fő terméke az ezüst volt.
Sokak szerint a világ egyik legszebb antimonit példányai Herzsabányán kerültek elő. Ezek mindig lapos, lécszerű, néha tűs, fénylő kristályokból álló több tíz cm-es halmazok, amelyek többnyire sziderittel vagy kalcittal bélelt üregekben nőttek.
A boulangerit (ejtsd bulanzserit) szürke szálas tömegeit legtöbbször a „máramarosi gyémánt” elnevezésű, szabályos megjelenésű, apró kvarcok közé nőnek.
A semseyit egy ritka ólom-antimon-szulfid ásvány, amelyet a természettudós, mineralógus Semsey Andorról, a hazai tudományok élenjáró támogatójáról neveztek el. Acélszürke lemezei 5-30 mm-es rozettás halmazokat képeznek.
Keresd meg az említett ásványokat a vitrinben! Az antimonit és a boulengerit is megtekinthető a mikroszkóp alatt.
33. vitrin - ROMÁNIA ÁSVÁNYAI • TURC
A turci ásványok közül a galenit a legismertebb, amely több cm-es kristályokat alkot, szinte kizárólag sziderit és szfalerit kíséretében. A kristályok többnyire csak részben emelkednek ki a szfalerites alapból, és sokszor oxidáltak.
A sziderit rendkívül nagy tömegekben ismert: apró romboéderekként, gömbösvesés bevonatokként gyakori.
A kalcit 1-3 cm-es hajlott lapú romboéderes kristályai mindig szideriten nőnek fenn, magányosan, vagy gömbös-rozettás csoportokba rendeződve. A legnagyobb gömbös halmazok mérete a 8-10 cm-t is eléri, ezek igazi ásványritkaságok.
A turci barit színtelen (esetleg halványkék), átlátszó, üvegfényű, 1-5 cm-es vékony táblás, formagazdag kristályai mindig szideriten nőnek fenn.
Figyeld meg a szideritet! A sziderit (vaspát) egy karbonátásvány, fontos vasérc. Neve a görög sídero (vas) szóból ered. Csak oxigénszegény környezetben képződik, színe barnássárgás, vöröses. Turcon gyakori ásványtársulás.
34. vitrin - ROMÁNIA EGYÉB LELŐHELYEI
A Kapnikbányától délre lévő Kötelesmező (Trestia) határában élénk hidrotermás működés zajlott a miocén időszakban, az északabbra lévő ércesedéshez kapcsolódóan. A kötelesmezői kalcedon színe jellegzetesen kékes, a kőzetben vékonyabb-vastagabb erekben található.
A Bánát (Bánság) déli területén, Temesvártól délre dimbes-dombos, majd középhegység jellegű táj terül el, az itteni ércesedés központja Vaskő (Ocna de Fier), ahol vasat és színesfémeket bányásztak. Fő érce a magnetit és a hematit volt, ezt szfalerit, galenit és pirit, valamint bizmut-ásványok kísérték. A mészkőbe nyomuló magma hozta létre az andradit gránátot, barna színű szabályos kristályai több centiméteres méretet érnek el.
Keress piritet! A pirit a kénsavgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Átlagosan 40-48 % ként tartalmaz kötött állapotban. Az ércből kinyerik a ként, majd a visszamaradó terméket, melynek vastartalma akár a 63 %-ot is elérheti, vasra, aranyra, ezüstre, kobaltra, kadmiumra, rézre, cinkre, ólomra stb. dolgozzák fel. Régen detektoros rádiókban „detektorkristály”-ként használták. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.
35. vitrin - A VILÁG ÁSVÁNYAI
Az Ásványok Háza gyűjteményében a világ 28 országából találhatók ásványok. Az önálló vitrinnel nem rendelkező helyszíneket képviselő ásványok itt kaptak helyet.
Itt található egy Dél-Urálból származó malachit, amely egyike Magyar Balázs saját gyűjtésű darabjainak. A csaknem 40 kg-os példányt még egyetemista korában hozta haza. A reptéren a kézipoggyászába tette, amit a táska nem sokáig bírt. Amikor leszakadt a füle, hatalmas robajjal esett le a földre. Szerencsére a vámosnak volt humorérzéke és annyit mondott, hogy ha szerinte ez kézipoggyász, akkor vigye csak a hóna alatt.
A gipsz a víztartalmú szulfátásvány. Nagy tömegei természetes úton főként a betöményülő tengervízből való kicsapódással keletkeznek. Ezenkívül létrejöhet ipari eljárások, például a Mátrai Erőmű füstgáz-kéntelenítő folyamatai során is, ahol a füstgázba bepermetezett vizes mészkőpor-szuszpenzió kémiai reakciója és sűrített levegő hatására jön létre. Igen változatos ásvány, kiállításunkban több mint egy tucat megjelenése figyelhető meg, többek között a „sivatagi rózsa” elnevezésű formája Tunéziából.
36. vitrin - ÁSVÁNYOK INDIÁBÓL
Indiai ásványaink közül a leggyakoribb a Poonából (mai nevén Pune) származó sztilbitek. A sztilbit egy Magyarországon is elterjedt, kalcium és nátriumalapú, magas víztartalmú alumoszilikát. Nem önállóan, hanem átnövéses ikerkritsályokként, vagy kévés, gömbös kirstályhalmazokként jelenik meg. Színe lehet színtelen, mézbarna, sárgás. Nevét a görög stilbe (fényesség, ragyogás) szóból kapta.
Másik jellegzetes indiai szilikátásványunk a fluorapofillit, ami szabályos négyzetes prizmákban, kettős piramisokban jelenik meg. Színe áttetsző, zöldes.
A skolecit (névváltozata: szkolecit) kalcium alapú víztartalmú alumíniumszilikát, vékonyszálas tűs megjelenésű kristályai nagyon törékenyek.
37. vitrin - KÍNA ÉS PAKISZTÁN ÁSVÁNYAI
A Kína és Pakisztán ásványait bemutató vitrinünk legszebb darabjai kétségkívül a fluoritok. A fluorit a halogenidek osztályába tartozó ásványfaj. A kohászatban az olvadáspont csökkentésére adagolják (innen ered folypát elnevezése is). Vegyiparban fluorsav gyártásra, az optikai iparban akromatikus lencsék előállítására használják. Legtöbb változatuk ultraibolya fényben fluoreszkál.
Pakisztánból gyönyörű topázok képviseltetik magukat, amelyek földpát (albit) vagy csillám (muszkovit) alappal nőttek.
Megtalálható továbbá néhány szemrevaló kalcit kristály is, melyek tovább fokozzák a kiállításban található kalcitváltozatok sokszínűségét.
A kínai antimonitok látványos példányai figyelhetők meg a vitrinben, leggyakoribb a barittal való társulásuk. Figyeld meg, ahogy az antimonit tűk áthaladnak a barit támlás lemezein!
38. vitrin - DÉL-AMERIKA ÁSVÁNYAI
Kiállításunkban Dél-Amerikából Brazília, Peru, Bolívia és Uruguay lelőhelyei képviseltetik magukat. Brazíliából származnak a kiállításunk legszebb és legnagyobb kvarcjai és ametisztjei, köztük a bejáratnál őrt álló két embermagasságú geóda is.
A kvarc a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata, a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa. Színtelen, átlátszó változata a hegyikristály, amelyről sokáig azt gondolták: olyan jég, amely soha nem olvad meg.
Az ametiszt kvarcváltozat, amely a lila legkülönbözőbb árnyalataiban fellelhető. Melegítve a színét változtatja, megsárgul, a kereskedők egy része ezt a sárga változatot citrinként árusítja.
A Peruból származó piritek kiállításunk legnagyobb és leglátványosabb darabjai. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, valamint az ötszögtizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet.